A Másfék fok nevű klímaváltozással foglalkozó oldal talált rá egy Nemzeti Konzultációra a kormany.hu oldalon böngészve, amit még hétfő délig bárki kitölthet. Mi is erre buzdítunk mindenkit.
Egyből neki is láttam, a kérdőív kitöltése kb. 15 perc volt, de egyszerűbb, gyorsabb válaszokkal 5-10 perc alatt is megvan az ember. Ennyi időt talán érdemes a jövőnk kapcsán elkülöníteni a napi teendők mellett.
Mindenki hagyatkozzon a legjobb ismereteire, hiszen a konzultáció célja is valahol az emberek jelenlegi véleményének és jövőről alkotott elképzeléseinek megismerése. De talán nem nagy bűn, ha inspiráció gyanánt megosztom saját válaszaimat is.
Társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról
Alapvetően nem gondolnám, hogy az átlagember mindegyik olyan kérdésben eléggé felkészült lenne ami a kérdőívben szerepelt. Jómagam is csak a legjobb tudásom szerint töltöttem ki a kérdőívet, és az egyik hosszabb kifejtős blokkhoz nem röstelltem hozzábiggyeszteni azt sem, hogy: “véleményem szerint”, jelezvén, hogy nem vagyok mindentudó. Mégis, jó ideje aktívan érdeklődöm a klímaváltozás és a környezetvédelem témája iránt, ezért úgy gondolom, hogy válaszaim adhatnak némi inspirációt a kérdőív kitöltése közbeni agyaláshoz: “Ha üzenhetek valamit a döntéshozóknak, mi legyen az a pár mondat, kérés, meglátás a környezetvédelem, klímavédelem ügyében?”
A kérdőív egyik legösszetettebb kérdése
“Véleménye szerint az egyes területeknek milyen mértékben és hogyan
kell hozzájárulniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez? Kérem, állítsa sorba a következő területeket (energiaipar, közlekedés, épületek, feldolgozóipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) és válaszát röviden indokolja!“
Az én sorrendem így nézett ki:
- Mezőgazdaság
- Feldolgozóipar
- Közlekedés
- Energiaipar
- Épületek
- Hulladékgazdálkodás.
A válaszom: A sorrendet azért így állítottam fel, mert egy etikusabb társadalom és egy élhetőbb bolygó felé való úton ezek az ágazatok igényelnek a legnagyobb reformot és ebben a sorrendben érhető el a legnagyobb hatás véleményem szerint. Indoklásom és megjegyzéseim az egyes pontokhoz:
Mezőgazdaság: A mezőgazdasági földek észszerű használata, minimális vagy 0 talajbolygatással, a támogatási rendszer átalakítása, hogy azok kapjanak támogatást, akik nemcsak földtulajdonosok, hanem valósággal termelők és mindezt környezetkímélő módon teszik. Fokozott hangsúllyal a kisbirtokok támogatására. Kisebb birtokokon (0,1 – 10 ha) sokkal reálisabb a környezetkímélő művelési módok megvalósítása, valamint jóval esélyesebb a biotermesztés technológiája is.
Feldolgozóipar: kevesebb (nagyüzemi!) állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, fokozatos átállás növényi eredetű termékek készítésére –> sokkal több föld marad növénytermesztésre (a területek nagyon nagy hányada jelenleg takarmánycélú termesztésre van befogva)
Közlekedés: fontos lépés lenne a tömegközlekedés és a kerékpározás népszerűsítése magas kedvezményekkel / kedvező árakkal, a nagyobb városokban a belvárosokban több autómentes övezet kialakítása.
Energiaipar: állami támogatások a lakossági célú napelemekre, házra szerelhető szélturbinákra, innovatív energiatakarékos ötletek felkarolása állami segítséggel. Épületek hőszigetelésének támogatása.
Hulladékgazdálkodás: az a legjobb hulladékgazdálkodás, amikor nincsen hulladék. Népszerűsíteni kellene a csomagolásmentességet mind lakossági mind ipari szinten. A műanyag csomagolás fokozatos betiltása is fontos lenne, lépjenek minél előbb! Egyedül a visszaváltható műanyagpalackok kerülhessenek forgalomba, az eldobhatók ne.
Komoly kérdések – és mindenki elmondhatja a véleményét
A lentebb olvasható, következő kérdést látva néhány kérdés azért megfogalmazódott bennem. Vajon hány ember tud megalapozott véleményt formálni ilyen kérdésekben? Lehetséges, hogy a kérdőívet azért nem verte nagydobra a kormány, mert csak egy szűkebb kutató- illetve tudósközönséget szeretett volna bevonni, de az EU-s szabályoknak megfelelően mégis “kötelező volt feltenni a kormány honlapra”? És vajon mennyire másítja meg az “eredményt” az, hogy a média felkapta a kérdőív kitöltési lehetőségét, és például egy mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező hétköznapi ember is véleményt alkothat egy ilyen kérdésben:
“Véleménye szerint milyen fejlesztésekre van szükség a magyar mezőgazdaság klímabaráttá alakításának érdekében? (Például: új termesztési technológiák bevezetése, mezőgazdasági alapanyagok energetikai hasznosítása, biomassza tüzelése és stb.)”
A válaszom: “A biomassza tüzelése óriási tévút. Annak a biomasszának a földeket kéne takarnia. A talajkímélő termesztési technológiákat kellene előtérbe helyezni, mindezt úgy, hogy lehetőleg ne járjon vegyszerhasználattal. Ezt az irányt kellene kikutatni, kikísérletezni: “forgatás nélküli talajművelés, biotermesztéssel”. Ha ez esetleg egyelőre nem megoldható, a talajokat akkor se szántsuk, a vegyszerhasználat pedig maradjon minimális mértékű.
Olyan mezőgazdasági melléktermékek, amik már a feldolgozóüzemből kerülnek vissza és esetleg növényvédelmi szempontból veszélyesek lehetnek, természetesen kerülhetnek energetikai hasznosításra, eltüzelésre (kizárólag üzemben), bár felmerül a komposztálhatóság kérdése is, én először mindig ennek lehetőségét vizsgálnám meg, a környezet és az ember számára is több hasznot hozna.”
Egy további fontos megjegyzésem volt következő (bár ez kevésbé mezőgazdaság, inkább csak kapcsolódó):
“Avarégetés betiltása az egész ország területén, magas büntetési összeggel, elrettentő erővel. A házi komposztálás népszerűsítése!”
Zárszó
A cikkel elsősorban az volt a célom, hogy akit érdekel a környezetvédelem és klímavédelem ügye (engem elsősorban az előbbi hoz lázba, mert ez mindig kézzelfoghatóbb – bár a két dolog szorosan összefügg), az tudjon a kérdőív kitöltési lehetőségéről és ha úgy érzi fontos dolgokat tud megfogalmazni, töltse ki a kérdőívet!
Másrészt szerettem volna adni egy-két gondolatötletet is, hogy például az aki nem igazán van képben a mezőgazdaságot illetően, egyáltalán tudja hova tenni a kérdéseket. Végezetül a kérdőív utolsó mezőjében tett észrevételemet, gondolatomat teszem közzé (ebben a mezőben a további, egyéb javaslatokra volt lehetőség):
A legfontosabb gondolatom a tisztelt döntéshozóknak, hogy nincs sok időnk gondolkozni. Lépjenek gyorsan! A klímaváltozás, környezetvédelem kérdésében és a jövőnk érdekében muszáj meghozni akár a kényelmetlenséggel járó intézkedéseket is, attól függetlenül is, hogy ez politikailag népszerű lesz-e vagy sem. Nincs más út. Elkényelmesedtünk és ez a kényelmes életmódunk vezetett idáig. Vissza kell fordulni, vagy más irányt kell venni. Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményemet.
Végezetül még annyit hozzátennék, hogy a klímavédelem, klímasemlegesség kérdésében egyelőre nem olyan határozott az álláspontom, mint a környezetvédelem kérdésében. A könyezetvédelem sokkal kézzelfoghatóbb ügy mint a CO2 emelkedése: állat- és növényfajok (és ezzel együtt ökoszisztémák) pusztulnak el a szennyezés miatt, melyekért egyértelműen mi emberek vagyunk a felelősek. Ezzel is nagyon fontos lenne foglalkozni. Szerintem ez legalább olyan égető kérdés mint a klímasemlegesség ügye.